Nyaralásból tartottunk hazafelé. Egész nap utaztunk, estére az M6-os autópályán már nagyon korgott a gyomrunk, de nem találtunk a pálya mentén semmi éttermet, ahol vacsorázhattunk volna. Kitaláltuk hát, hogy térjünk be Mohácsra egy halászlére.
Nagy nehezen megtaláltuk a mohácsi Halászcsárdát. Bementünk, nem volt nagy forgalom, rajtunk kívül két család volt ott, össz-vissz egy kishölgy szolgált csak fel. Kihozta az étlapot, mind a négyen rendeltünk halászlét, plusz kettő cigánypecsenyét, egy rántott halat és egy borzaskát.
Az étlapról kiválasztott harcsahalászlé nem volt rendelhető, azt mondták, már elfogyott a harcsa. Így pontyból rendeltük a halászlét. Ez egy kicsit meglepett minket, mert elvégre ez egy halászcsárda. Mindegy is volt, biztos a késő délután miatt nincsen már harcsa. A pincérlány mondta, hogy kb. 30 perc lesz az elkészítés, mert a halat most főzik bele a levesbe. Nagyon éhesek voltunk már, de belementünk. Bár ne tettük volna!
45 perc után már megkérdeztem, hogy mikor kapjuk a levest. Sürgött forgott a kislány, és körülbelül 1 óra után meg is kaptuk a rendelt halászlét. Finom volt, rendben volt sózásügyileg és csípősség terén is. Miután megettük ezt, vártuk a másodikat.
Nekem hozták ki a borzaskát először: Jól nézett ki, semmi extra: Rizs, 2 szelet hús, nyakonöntve tejföllel és megszórva sajttal. Utána kaptuk meg a két cigánypecsenyét, majd a rántott halat is. Ez utóbbinál annyi kérésünk volt, hogy zöldsalátával tálalják a halat. Mikor az asztalra került a rántott hal, rögtön láttuk, hogy valami nem stimmel: (hideg) grillezett zöltségek voltak lepermetezve almaecettel, és meglocsolva egy kecés olívaolajjal. És ami még rosszabb volt: a zöldségek gumiszerűek voltak, olyan volt, mintha már régebben készültek volna. A cigánypecsenyével kapcsolatban is volt gond: a hasábburgonya nagyon (tényleg nagyon) sós volt... Szerintem a szakács meghintette egy rakat sóval tálalás előtt. Az én véleményem az, hogy inkább legyen sótlan, mert azt még lehet korrigálni. A sósságot viszont nem. Sajnos a hús itt is hideg volt már, és ebből következvén gumiszerű, nehezen rágható. Az én borzaskám sem volt túl jó: A kompozíció szintén hideg volt már, a rizsen és sajnos a húson is lehetett érezni, hogy nem frissen készült, hanem melegítették.
Sajnos ezek a második fogások nagyon lehúzták nálam ezt az éttermet. Jó lett volna, ha csak halászlevet rendelünk. Ritkán teszek ilyet, de a végén fizetés közben elmondtam ezeket a dolgokat a pincérlánynak is. Remélem csak fáradtak voltak már, és azért sikerült ilyen katasztrofálisra ez az egész.
Halászcsárda, Mohács: 3/10
ui.: Sajnos a mosdók sem voltak túl tiszták... Illetve - a nagyon hosszú várakozási idő miatt - az is kicsit zavart, mikor Eros Ramazzotti egyik albumát már harmadjára hallottuk... Remélem legközelebb jobban fogjuk érezni magunkat!
